Gyere Te is! Gyertek Ti is!
Ha még soha nem voltál...
Ha már egyszer majdnem eljöttél...
Ha már voltatok és jó volt...
Április 29-én 28. alkalommal vágunk neki a Budapest és Márianosztra közötti zarándoklatnak. Az El Caminóról, a compostelai nagy menetről már hallottatok. Talán a filmet is láttátok? Igazi nagy vállalkozás: napi 30-40 km-t teljesíteni három héten át. Sokan egyedül is bevállalják.
Mi ez a menet a Pilisben és a Börzsönyben?
Napi 20-25 km gyalog?
Milyen lesz?
Egyedül nem akarok menni.
Ki jön el velem?
Egyáltalán ki fogom-e bírni?
Mi ennek az egésznek az értelme?
Minden zarándoklatban egyszerre van benne az elszakadás és a visszatérés. Fizikai és lelki értelemben egyaránt. Eltávolodom a rossz szokásaimtól, a lehetetlen viselkedésemtől, a zűrös múltbeli ügyeimtől.
Visszatérve pedig egészen új szemmel láthatom a dolgaimat, tisztul a kép a magam és a környezetem jövőjéről. Mindannyiunknak nagy szükségünk van erre a friss látásra.
A magyar püspök atyák a nemzeti ima-évet meghirdető felhívásukban így írtak: „Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság, a karrierizmus és a jövőtlenség érzése jellemzi. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét."
Vajon engedhetem-e, hogy a múltunkat meghamisítsák?
Elfogadhatom-e hogy a jelenünket manipulálják?
Tűrhetem-e, hogy a jövőnket ellopják? Fiatalként vágyaim, terveim vannak. Komolyan meg kell vizsgálnom a felnőttek ajánlatait, ha egy értékes, tartalmas életet szeretnék élni.
Szeretném, ha a jövőről szóló beszélgetések nem a félelemtől, vagy a bizalmatlanságtól, hanem a reménytől lennének hangosak. Tudom, hogy Isten nem akar sem becsapni, sem lehetetlen feladatok elé állítani. Tudom, hogy Isten egészen mélyen ismer és elfogad, mert Ő maga örökké fiatal. Tudom, hogy Ő annyira szeret, hogy tiszteletben tartja a szabadságomat, és számít a közreműködésemre. Ezért szeretném okosan és hittel megtervezni az életemet. Pontosan tudom, hogy élni, hinni, szeretni csak együtt lehet. Együtt Istennel - Aki maga a Szeretet - és együtt egymással, „törekedve a szeretetre" (vö. 1Kor 14,1).
A megélt szeretetet állították életük középpontjába Szent Imre és Árpád-házi Szent Erzsébet is, akikre ebben az évben különleges tisztelettel tekintünk.
A jövő pozitív képével bátorít a Városmisszió Budapest 2007 programjának mottója is: „Reményt és jövőt adok nektek" (Jer 29,11). Az Úr megvalósítja nekünk tett ígéreteit. Mindannyiunknak biztos reményt és a boldog jövőt készíti elő. Csak akkor lesz helyes és világos képünk önmagunk, egymás és a világ boldogságáról, ha elfogadjuk nagylelkű ajándékait. Isten oldaláról biztos a boldog jövő. Induljunk el, hogy a mi oldalunkról is az legyen!
